Politikai vita bontakozott ki a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár átalakítása körül. Hadházy Ákos azt állította, információi szerint a beruházásra szánt pénzből debreceni fideszeseket is fizethettek, a városi Fidesz–KDNP frakció azonban ezt határozottan visszautasította.
A frakció közleménye szerint sem Debrecen önkormányzatának, sem a helyi Fidesznek, sem a politikusainak nem volt szerepe a projekt finanszírozásában vagy a kifizetésekben. Álláspontjuk szerint az oltóanyaggyár a Debreceni Egyetem és a kormányzat közös ügye volt, ezért alaptalannak tartják a helyi politikai érintettségre vonatkozó állítást. Egyúttal arra szólították fel Hadházy Ákost, hogy tegye közzé a bizonyítékait, ha rendelkezik ilyenekkel.
Hadházy Ákos egy Facebook-bejegyzésben reagált arra a hírre, hogy az eredetileg tervezett formában nem valósul meg a Nemzeti Oltóanyaggyár. A politikus azt írta: információi szerint a beruházásra szánt forrásokból a debreceni Fideszhez is kerülhetett pénz. Az állítás alátámasztására a nyilvánosan elérhető bejegyzésben nem tett közzé dokumentumokat.
A fejlesztés sorsa azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy kiderült: az egyetem a meglévő épületet és forrásokat már nem oltóanyag-előállításra, hanem oktatási, kutatási és innovációs célokra hasznosítaná. A tervek szerint Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ jön létre, amelyhez tanüzemi funkciók is kapcsolódnak.
A nyilvánosságra került adatok szerint az eredetileg 55 milliárd forintra tervezett támogatásból 19 milliárd forint jutott el a Debreceni Egyetemhez. A projektcég UD Pharma Operation Zrt. néven működik tovább, a fejlesztés befejezését pedig 2030 végére várják.
Az ügy Hajdú-Bihar számára azért is jelentős, mert a Debreceni Egyetem innovációs parkjában épülő létesítmény eredetileg országos jelentőségű vakcinagyártó kapacitásnak indult. A mostani tervek alapján a beruházás más szerepet kap, de az egyetemi gyógyszeripari kutatás és gyakorlati képzés infrastruktúrája tovább épülhet Debrecenben.
