Hajdú-Bihar északi részére is kiterjednek a kőrisrontó karcsúdíszbogár terjedése miatt életbe lépett növényegészségügyi korlátozások. A vármegyében egyelőre nem igazolták a kártevő jelenlétét, ám Debrecen és környéke beleesik a már azonosított fertőzési pontok körüli 100 kilométeres körzetbe.

Az előírások elsősorban az erdőgazdálkodókat, a fakitermelőket, a kereskedőket és a kőris tűzifát vagy más kőrisből származó terméket szállítókat érintik. A kijelölt területről kőrisfaanyag, kéreg, fűrészáru, rönk, tűzifa, faforgács, fahulladék és -maradék csak növényútlevéllel vihető ki, illetve hozható forgalomba.

A növényútlevél kiadásához igazolni kell, hogy a termék fertőzésmentes területről származik, vagy átesett a jogszabályban meghatározott kéregtelenítésen, illetve hőkezelésen. A szabályokat külön hatósági határozat nélkül is be kell tartani, mivel azok közvetlenül az uniós előírásokból következnek.

Magyarországon észlelték először az EU-ban

A kőrisrontó karcsúdíszbogár magyarországi jelenlétét 2026 júniusának végén, Beregsurány térségében erősítette meg a Nébih laboratóriuma. Ez volt a faj első igazolt előfordulása az Európai Unió területén. Augusztusban Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa területén befogott példányokról is bebizonyosodott, hogy ehhez az invazív fajhoz tartoznak.

A hatóságok az igazolt előfordulási helyek, valamint a szomszédos országokban kijelölt körzetek alapján határozták meg a korlátozás alá eső területeket. A Nébih térképe szerint a vörössel jelölt 100 kilométeres körök Hajdú-Bihar északi hányadát is elérik.

A fa belsejében pusztít

Az Ázsiából származó, fémesen zöld színű bogár kifejlett egyede 8–14 milliméter hosszú. A legsúlyosabb károkat a kéreg alatt fejlődő lárvák okozzák: járataikkal roncsolják a fa víz- és tápanyagszállító szöveteit, ami a korona ritkulásához, az ágak visszaszáradásához, végül pedig a kőris pusztulásához vezethet.

A fertőzésre lombvesztés, sárguló levelek, ritkuló lombkorona, elszíneződő vagy függőlegesen repedező kéreg utalhat. A kéreg alatt akár fél méter hosszú, cikkcakkos lárvajáratok is kialakulhatnak. A Nébih azt kéri, hogy aki ilyen tüneteket vagy a kártevőhöz hasonló rovart észlel, értesítse az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályát vagy a hivatalt.

Források: HAON, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal