Határőrök több nemzedéke találkozott szeptember 12-én Biharkeresztesen. A IV. HŐR Országos Találkozó résztvevői megemlékezéssel, koszorúzással és a régi szolgálati hely felkeresésével idézték fel a megszűnt szervezet helyi múltját.

Az eseményre egykori határőrök, parancsnokok és polgári alkalmazottak mellett jelenlegi hivatásos állományúak, a társszervek képviselői és biharkeresztesi lakosok is érkeztek. Az ünnepi programon beszédek hangzottak el, majd koszorút és nemzeti szalagot helyeztek el a határőrség hagyományai, illetve az ott szolgálók tiszteletére.

Visszatértek az egykori laktanyába

A találkozó egyik meghatározó állomása a volt biharkeresztesi határőrlaktanya meglátogatása volt. Az épület sok résztvevő számára nem egyszerűen egy korábbi szolgálati helyet jelent: személyes emlékek, bajtársi kapcsolatok és életük meghatározó évei kötődnek hozzá.

A megemlékezést közös ebéd, emléklapok átadása, fényképezés és kötetlen beszélgetés követte. A rendezvény így nemcsak ünnepi alkalom, hanem több évtizedes ismeretségek felelevenítésének helyszíne is volt.

A határ közelsége alakította Biharkeresztes történetét

A találkozónak különös jelentőséget ad a helyszín. Biharkeresztes mindössze néhány kilométerre fekszik a magyar–román államhatártól, fejlődését pedig hosszú időn keresztül meghatározta a közúti és vasúti határforgalom kiszolgálása. A település és a határőrség kapcsolata a helyi közösségi életre is hatással volt; a korabeli sajtóban már az 1970-es évek elején beszámoltak arról, hogy Biharkeresztest határőr községgé kívánták nyilvánítani.

A Határőrség 2008. január 1-jén beolvadt a rendőrségbe, feladatait és szervezeti egységeinek jelentős részét a rendőrség vette át. Biharkeresztes határrendészeti szerepe azonban nem szűnt meg: a román határ közelsége, az ártándi közúti átkelő és a vasúti határforgalom miatt a térség napjainkban is kiemelt kapocs Magyarország és Románia között.

Dani Béla Péter polgármester beszámolója szerint a város számára fontos a határőrségi örökség megőrzése, hiszen a szervezet egykor Biharkeresztes történetének, mindennapjainak és közösségi életének meghatározó része volt. Az országos találkozó ezt a helyi emlékezetet kapcsolta össze az egykori szolgálók személyes történeteivel.

Források: HAON; Biharkeresztes Város Önkormányzata – Településtörténet; Nemzeti Jogszabálytár; Hajdú-bihari Napló archívuma