Újabb, magas rangú politikai és hatósági szereplőket érintő állítások kerültek nyilvánosságra az aranykonvojügyben. Magyar Péter miniszterelnök szerint Fürcht Pál volt főügyész közlései alapján további kihallgatásoknak kellene következniük a már hónapok óta tartó büntetőeljárásban.
Fürcht Pál nyílt levelében azt állította: a nyomozás adatai szerint Orbán Viktor akkori kormányfő 2026. március 3-án adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. A volt főügyész arról is írt, hogy a szolgálat másnap egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és a legfőbb ügyésszel is egyeztetett.
Magyar Péter keddi Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy amennyiben a volt főügyész állításai helytállóak, azok újabb kihallgatásokat indokolhatnak. Fürcht közlései önmagukban nem jelentenek jogerős hatósági vagy bírósági megállapítást, a bennük foglaltak tisztázása a nyomozó hatóság feladata.
Az M0-s pihenőjén állították meg a konvojt
Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint a TEK hivatásos állománya 2026. március 5-én, 13 órakor állította meg a két, Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó pénzszállító járművet az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén. A járművek amerikai dollárt, eurót és befektetési aranytömböket szállítottak.
A hét ukrán állampolgárt kiszállították, megbilincselték és előállították. A később jogellenes fogva tartás gyanúja miatt indult eljárásban több mint harminc tanút hallgattak ki, majd június végén gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját.
A Legfőbb Ügyészség júniusi közleményében azt írta, hogy sem a korábbi, sem az új kormánnyal nem tartott kapcsolatot az ügyben. A szervezet szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-én tett feljelentést, később azonban a Fővárosi Főügyészség arra jutott, hogy az ukrán állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatát az AH nem támasztotta alá kellő adatokkal.
A legfőbbügyész-jelölést is elérte az ügy
Az aranykonvojügy a legfőbb ügyész megválasztására is hatással volt. Az Országgyűlés szeptember 28-án 138 nem szavazattal és egy tartózkodással elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. Baka András köztársasági elnök ezt követően közölte, hogy tudott a jelölt testvérének érintettségéről, a rendelkezésére álló információk alapján azonban árnyaltabbnak látta a helyzetet.
Fürcht Pál júniusban mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. A távozásával kapcsolatos dokumentumok szerint politikailag érzékeny nyomozások befolyásolását kifogásolta, amit a Legfőbb Ügyészség visszautasított. Az ukrán pénzszállítók jogi képviselője szeptember 23-án hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
Források: HVG, Központi Nyomozó Főügyészség, Legfőbb Ügyészség, 444, RTL Híradó
