Nem évült el az újdörögdi kézigránát-baleset miatt vizsgált cselekmény: annak büntethetősége az ügyészség tájékoztatása szerint 2030. november 13-án szűnik meg. A vádhatóság ezzel cáfolta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter korábbi állítását.
A miniszter arról írt, hogy az időmúlás miatt az érintettekkel szemben már nem indítható új büntetőeljárás. A Központi Nyomozó Főügyészség az Index megkeresésére közölte: az elévülési idő legalább öt év, és azt az elkövető ellen végzett büntetőeljárási cselekmények megszakítják. Az utolsó ilyen intézkedés 2025. november 13-án történt, ezért az ötéves időszakot ettől a naptól számítják.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy folytatódik a nyomozás. A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség 2026. június 5-én bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. A sértett panaszát július 23-án elutasították, ezt követően pedig két hónap állt rendelkezésre a pótmagánvád benyújtására. Az Index szerint a sértettek nem éltek ezzel a lehetőséggel, a határidő szeptember 23-án lejárt.
Éles gránát robbant a kiképzésen
A baleset 2025. március 21-én történt a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén, az államigazgatásban dolgozóknak szervezett önkéntes katonai felkészítésen. A program egyik szakaszában 71-en vettek részt.
Az éles kézigránát egy kormánytisztviselő kezében robbant fel. A nő maradandó fogyatékossággal járó, súlyos sérüléseket szenvedett, a mellette álló katona pedig nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szerzett.
Az ügyészségi vizsgálat kizárta a gránát és a gyújtószerkezet műszaki hibáját. A megállapítás szerint a biztosítószeg kihúzása közben a biztosítókar eltávolodott a gránáttesttől, ezért megindult a gyújtási folyamat. A robbanás 3,94 másodperccel később, még az eldobás előtt következett be.
Több szabálytalanságot feltártak
A nyomozás a képzés előkészítésében és lebonyolításában is hiányosságokat talált. A résztvevők számára nem készült külön, a nem katonai állományhoz igazított oktatási tematika, a dobást felügyelő katonák feladataira pedig nem dolgoztak ki egységes szabályrendszert.
A sértett a gyakorlógránátot egyszer sem dobta el az előírt távolságra, ennek ellenére megfelelő minősítést kapott. Emiatt az éles gránátdobásból ki kellett volna zárni. A közvetlenül mellette álló gyakorlatvezető legénységi állományú katona volt, miközben ezt a feladatot az előírások szerint tisztnek vagy altisztnek kellett volna ellátnia.
Az ügyészség szerint ezek a szabályszegések nem álltak közvetlen okozati kapcsolatban a robbanással, ezért nem alapoztak meg büntetőjogi felelősséget. A feltárt hiányosságokról ugyanakkor értesítették a Honvéd Vezérkar főnökét. A vádhatóság hangsúlyozta: a büntetőjogi felelősség hiánya önmagában nem zárja ki a fegyelmi, polgári jogi vagy erkölcsi felelősség vizsgálatát.
Források: Index, Központi Nyomozó Főügyészség, Magyarország Ügyészsége
