Karácsony Gergely nem hátrál meg a budapesti parkolási rendszer átalakításától, noha a terv több kerületi polgármesterrel is éles konfliktushoz vezetett. A főpolgármester szerint a jelenlegi működés igazságtalan és pazarló, ezért az egységesítés elkerülhetetlen.
A 24.hu-nak adott, október 12-én megjelent interjújában Karácsony úgy fogalmazott: a parkolás volt az első „szent tehén”, amelyet levágtak, de nem az utolsó. Reméli, hogy a vita nem tette helyrehozhatatlanná a kapcsolatát azokkal a kerületi vezetőkkel, akikkel korábban politikai szövetségesként dolgozott együtt.
A kerületek a bevételeiket féltik
A konfliktus október elején robbant ki, miután a kormány és a főváros megállapodott a budapesti parkolás átszervezéséről. A tervek szerint a jelenleg több kerület által külön-külön működtetett rendszereket egységes fővárosi irányítás válthatja fel.
Baranyi Krisztina ferencvárosi, Pikó András józsefvárosi és Soproni Tamás terézvárosi polgármester is bírálta a döntés előkészítésének módját. A kerületek egyik fő kifogása, hogy az átalakítással elveszíthetik a parkolásból származó bevételeik egy részét, miközben szerintük nem kaptak megfelelő beleszólást a megállapodásba.
Karácsony ezzel szemben azzal érvel, hogy Budapesten jelenleg párhuzamos rendszerek működnek, amelyek fenntartása sok pénzt emészt fel. Álláspontja szerint az egységes szervezés egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a parkolást, és hosszabb távon a kerületek számára is kedvezőbb lehet.
120 milliárdos megállapodás
A parkolás átalakítása egy szélesebb fővárosi egyezség része. A kormány közlése szerint Budapest 120 milliárd forintos egyszeri támogatást kap a fennálló tartozások rendezésére, miközben költségvetési felügyelő követi majd a főváros gazdálkodását.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának október 1-jei ülésén arról is döntés született, hogy közös szervezet hangolja össze Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedését. Karácsony történelmi jelentőségűnek nevezte ezt, arra hivatkozva, hogy a szakma évtizedek óta szorgalmazza a fővárosi és az elővárosi hálózat egységesebb irányítását.
Budapest még nem olimpiai pályázó
Az interjúban a 2036-os nyári olimpia is szóba került. Magyarország hat másik országgal együtt részt vesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság helyszínválasztást megelőző párbeszédében, Budapestet megjelölve központi helyszínként.
Ez még nem jelent hivatalos pályázatot vagy kötelezettségvállalást. A Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatása szerint a NOB 2027 márciusában választhatja ki a következő szakaszba meghívott városokat, a rendezési jogról pedig várhatóan 2029-ben születhet döntés.
Karácsony szerint Budapestnek csak olyan olimpiát szabad vállalnia, amely az egész ország számára előnyös, és nem kizárólag új stadionok építéséről szól. Egy magyar rendezés Hajdú-Bihart is érinthetné, hiszen egy országos léptékű sportesemény előkészítése a közlekedési és turisztikai fejlesztések mellett vidéki versenyhelyszínek bevonását is felvetheti. Konkrét vidéki helyszínekről ugyanakkor még nem született döntés.
Források: 24.hu, Budapest Főváros Önkormányzata, Magyarország Kormánya, Magyar Olimpiai Bizottság
