Újabb dokumentumok és tanúközlések rajzolják át az úgynevezett aranykonvoj ügyének hátterét. A HVG birtokába került ügyészségi feljegyzés szerint egy belügyi vizsgálóbizottság már az országgyűlési választás előtt azt próbálta tisztázni, kinek a döntése alapján fogták el 2026. március 5-én az Ukrajnába tartó pénzszállító járművek hét utasát.
A lap által ismertetett irat Szathmáry Istvánnak, az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik vezető munkatársának június 22-i közléseit rögzíti. Eszerint Hajdu János akkori TEK-főigazgató a belügyi bizottság előtt arra utalt, hogy az akció olyan személy döntése nyomán történt, akit nem lehet bevonni az ügybe. Szathmáry szerint a jelenlévők ezt Orbán Viktor akkori miniszterelnökre vonatkozó utalásként értették.
Orbán szerepéről Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője is állítást tett. Nyílt levelében azt írta: a nyomozás májusi állása alapján az látszott, hogy a volt kormányfő március 3-án adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. Fürcht az állítását alátámasztó nyomozati bizonyítékokat nem hozta nyilvánosságra. A Legfőbb Ügyészség korábban visszautasította a volt főügyésznek az eljárás befolyásolásáról szóló kijelentéseit.
Kilenc órán át maradtak bilincsben
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatalos közleménye szerint a TEK emberei március 5-én 13 órakor, az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén állították meg a két páncélozott járművet. A hét ukrán állampolgárt földre fektették, hátrabilincselték, majd a TEK Zách utcai objektumába vitték.
A NAV végül nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatta ki őket, és nem rendelt el velük szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést. Az ügyészség megalapozott gyanúja szerint ennek ellenére legalább kilenc órán keresztül a TEK őrizetében, bilincsben maradtak. Hajdu Jánost emiatt hét rendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsították meg. A volt TEK-főigazgató nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panaszt tett, és szabadlábon védekezik.
A HVG által bemutatott feljegyzés szerint az akció után a TEK vezetési törzsében is bizonytalanság alakult ki amiatt, hogy milyen jogcímen tarthatják vissza az ukrán állampolgárokat. Hajdu állítólag azt közölte, hogy az érintettek az ő döntése nélkül nem hagyhatják el az épületet, és a bilincset sem lehet levenni róluk.
A fogvatartás időrendjét is vizsgálták
Szathmáry közlése alapján a későbbi belügyi vizsgálat során táblázatban rögzítették, hogy az érintetteket mikor és milyen jogcímen tartották fogva. A dokumentum szerint kérdésként merült fel, hogyan lehet jogszerűen lefedni az előállítás megszűnése és az idegenrendészeti intézkedés közötti időszakot.
Az ügyben Szathmáry Istvánt közokirat-hamisítással gyanúsítják. A nyomozás április 27. óta folyik jogellenes fogvatartás és más bűncselekmények gyanúja miatt. A büntetőeljárás nem zárult le, ezért a gyanúsítottakat megilleti az ártatlanság vélelme.
Az aranykonvoj ügyének politikai súlyát tovább növelte, hogy Szathmáry István testvérét, Szathmáry Zoltánt jelölték legfőbb ügyésznek, az Országgyűlés azonban nem választotta meg. Magyar Péter miniszterelnök Fürcht levelére reagálva újabb kihallgatásokat sürgetett.
Források: HVG, Magyarország Ügyészsége, 24.hu
