Nem a politikai konfliktusok, hanem a gazdasági döntések következményei lehetnek a leginkább érezhetők a magyar családok és vállalkozások számára – erre helyezte a hangsúlyt Fodor Gábor az Indexen megjelent véleménycikkében. Az írás a TISZA-kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban sürget világosabb válaszokat, különösen az adók, a családi kedvezmények, a költségvetési hiány és a beruházások ügyében.
A szerző szerint a kabinetnek tisztáznia kell, mely korábbi intézkedéseket kívánja fenntartani, és miből finanszírozná azokat. Külön kitér a kétgyermekes anyák személyijövedelemadó-kedvezményének fokozatos kiterjesztésére, valamint a kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezetre.
A családi adókedvezmények ütemezése nem csupán politikai kérdés: a NAV tájékoztatása szerint 2026-tól a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák jogosultak az új szja-kedvezményre. A szabályozás lépcsőzetesen bővül, ezért a következő években további korcsoportok kerülhetnek be a kedvezményezettek körébe.
A vagyonadó ügyében már zajlik a társadalmi egyeztetés. A kormány dokumentuma szerint az új közteher célja az, hogy a kiemelkedő vagyoni helyzetből eredő teherbíró képesség nagyobb súllyal jelenjen meg a közös kiadások finanszírozásában. Fodor Gábor ezzel szemben arra figyelmeztet: a vagyon felmérése komoly adminisztrációt igényelhet, és szerinte a konstrukció ronthatja a megtakarítási, illetve vállalkozási kedvet.
Az IMF is költségvetési fordulatot sürget
A vita hátterében a friss nemzetközi értékelések is súlyt adnak a gazdaságpolitikai kérdéseknek. A Nemzetközi Valutaalap október 8-án közzétett, a magyarországi konzultációt lezáró nyilatkozata szerint a gazdasági növekedés 2026-ban nagyjából 2 százalék lehet, miközben a költségvetési hiány az IMF várakozása alapján a GDP 7–7,5 százaléka között alakulhat.
Az IMF szakértői szerint a gyenge beruházási aktivitás, a termelékenységet meghaladó bérdinamika, az idősödő társadalom és a kiszámíthatatlanabb szabályozási környezet is fékezi a hosszabb távú növekedést. A szervezet hiteles, előre jelezhető költségvetési kiigazítást és olyan szerkezeti reformokat javasol, amelyek egyszerre javíthatják az államháztartás egyensúlyát és a versenyképességet.
Ez Hajdú-Biharban is közvetlenül fontos kérdés. A vármegye gazdasága jelentős részben ipari, mezőgazdasági és szolgáltató beruházásokra, valamint a helyi kis- és középvállalkozások működésére épül. A hitelköltségek, az adózási szabályok, az állami támogatások és az uniós források elérhetősége ezért nem elvont országos mutatók: befolyásolják a munkahelyteremtést, a béreket és az önkormányzati fejlesztések mozgásterét is.
Fodor Gábor cikke véleményírás, így a benne szereplő politikai minősítések a szerző álláspontját tükrözik. A gazdasági alaphelyzetet illetően azonban a friss IMF-értékelés is megerősíti: a következő időszak egyik fő kérdése az lesz, miként lehet a hiányt és az államadósságot mérsékelni úgy, hogy közben a beruházások és a növekedés se torpanjanak meg.
Források: Index, Nemzetközi Valutaalap, NAV, Magyarország Kormánya
