Nem hozta meg a várt átláthatóságot a magántőkealapokra vonatkozó új adatszolgáltatás: a Transparency International Magyarország vizsgálata szerint továbbra sem állapítható meg megbízhatóan, kik a magánbefektetői annak a 45 alapnak, amelyben összesen 1536 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalás van.
A szervezet júliusban kérte ki a részben állami részesedésű magántőkealapok, valamint az azokat működtető 26 alapkezelő tényleges tulajdonosi adatait. A szeptember 11-én lekért nyilvántartásban azonban 12 alap és 9 alapkezelő egyáltalán nem szerepelt. A NAV tájékoztatása szerint a találat hiánya arra utal, hogy az érintettekről nem érkezett adatszolgáltatás.
További nyolc alapkezelőt és egy magántőkealapot a nevük alapján sem sikerült megtalálni. A vizsgálat szerint a nyilvántartásba bekerült szervezeteknél is rendszeresen hibásan vagy hiányosan tüntették fel a tényleges tulajdonosok jogait.
Vezetőket írtak be a befektetők helyett
A problémák egyik forrása, hogy több esetben nem a befektetési jegyek tulajdonosait, hanem az alapkezelők vezetőit jelölték meg végső haszonhúzóként. A lekérdezett alapok csaknem kétharmadánál nem is a zártkörű befektetési alapokra vonatkozó tulajdonosi kategóriákat használták.
Több mint ötödüknél még a korábbi, már hatályon kívüli szabályozás alapján adták meg az adatokat. Így a nyilvántartás éppen arra nem adott egyértelmű választ, hogy kik biztosítják a magántőkét az állam mellé.
Az Andezit Magántőkealapnál például a Gránit Alapkezelő három vezetője jelent meg tényleges tulajdonosként. A szintén a Gránit által kezelt Főnix Magántőkealap adatlapján Garancsi István és Sájer Gábor neve is szerepelt, miközben a feltüntetett részesedésük nulla százalék volt.
Tiborcz Istvánt a Gordiusz Magántőkealapnál 99 százalékos részesedéssel tüntették fel, ám a bejegyzésnél egy már nem hatályos jogszabályi hivatkozás szerepelt. Ebben az alapban 50 milliárd forintos állami kötelezettségvállalás van.
Ugyanarról az alapról kétféle tulajdonosi lista készült
A nyilvántartás pontatlanságát különösen jól mutatja a Solva V Magántőkealap esete. Az alaphoz két eltérő tartalmú adatlap tartozott: az egyiken Hernádi Zsolt és Komondi Zsolt, a másikon Világi Oszkár, Robert Spisák és több szlovákiai ügyvéd szerepelt.
A NAV válasza alapján két különböző pénzintézet küldött adatokat ugyanarról az alapról. Mivel a lekérdezési felületen csak név- és címadatok jelentek meg, azokból nem lehetett eldönteni, melyik adatsor helyes.
Az alapkezelőknél sem volt lényegesen jobb a helyzet. A feltüntetett tulajdonosok több mint 40 százalékához nem kapcsolódott szavazati vagy tulajdonosi jog, ami arra utal, hogy több alkalommal cégvezetők kerültek a végső haszonhúzók helyére.
A NAV vezeti a nyilvántartást, de nem ellenőrzi az adatokat
A tényleges tulajdonosi adatbázist a NAV működteti, az információkat azonban a pénzügyi szolgáltatók, jellemzően a számlavezető bankok továbbítják. Az adóhatóság jelenlegi feladata az adatok nyilvántartása, azok valódiságát és teljességét nem ellenőrzi.
A hibákat egy eljárás során az ügyészség, a bíróság vagy a pénzügyi felügyeletet ellátó jegybank jelezheti, ám a Transparency International szerint nincs olyan hatóság, amelynek egyértelmű kötelessége lenne a teljes adatállomány rendszeres kontrollja.
A kérdés Hajdú-Bihar vármegye lakóit is közvetlenül érinti: az alapokban lévő állami források közpénzből származnak, miközben a társadalom számára továbbra sem követhető pontosan, kik és milyen tulajdonosi jogokkal részesednek az állammal közös befektetésekből. Az 1536 milliárd forintos kötelezettségvállalás nagyságrendje miatt az adatbázis pontossága nem pusztán pénzügyi-technikai kérdés, hanem a közpénzek ellenőrizhetőségének alapfeltétele.
Források: HVG, Transparency International Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal
