Több mint 1500 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalással működő magántőkealapok tulajdonosi hátterét próbálta feltárni a Transparency International Magyarország. A szeptemberi lekérdezéskor azonban a vizsgált 45 alapból 12, a 26 alapkezelőből pedig kilenc egyáltalán nem szerepelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásában.
A civil szervezet 2026 júliusában kérte ki azoknak a nem teljesen állami tulajdonú magántőkealapoknak és privát alapkezelőknek az adatait, amelyekbe jelentős közpénz került. A NAV tájékoztatása szerint a hiányzó találat arra utal, hogy az érintett szervezetről nem érkezett adatszolgáltatás.
Az MBH-alap adatai sem kerültek elő
A hiányzók között volt az MBH Magántőkealap is, amelyben a HVG összesítése szerint 166 milliárd forintnyi állami befektetés található. Az alap befektetései Mészáros Lőrinc üzleti érdekeltségeihez kapcsolódnak, kisebbségi befektetője pedig az MBH Bank.
Az MBH Bank a lapnak azt közölte, hogy banktitok miatt nem adhatja ki az általa feltöltött dokumentumokat. A pénzintézet állítása szerint ugyanakkor minden hónapban, határidőre továbbította a magántőkealap-ügyfeleire vonatkozó adatokat, ezért számukra sem érthető, hogy azok miért nem jelentek meg a Transparency által kikért állományban.
A vizsgálat nemcsak teljesen hiányzó bejegyzéseket talált. Nyolc alapkezelő és egy magántőkealap nevét olyan hibásan rögzítették, hogy azokra a szokásos kereséssel nem lehetett rátalálni. Több adatlapon ráadásul már hatályon kívül helyezett szabályokra hivatkoztak, vagy a befektetők helyett csupán az alapkezelők vezetőit tüntették fel.
Szigorúbb szabályok vonatkoznak az alapokra
A 2026-ban módosított pénzmosás elleni törvény részletesen meghatározza, kit kell egy zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosának tekinteni. Ide tartozhat az, aki legalább 25 százaléknyi befektetési jegyet birtokol, de az is, aki a befektetési döntésekre vagy az alap működésére más módon meghatározó befolyást gyakorol.
A nyilvántartásba az adatokat nem közvetlenül az alapok, hanem a pénzügyi szolgáltatók, jellemzően a számlavezető bankok továbbítják. A NAV kezeli az adatbázist, de a beküldött információk tartalmi helyességét nem ellenőrzi. Ez magyarázhatja, hogy ugyanarról az alapról akár egymásnak ellentmondó adatlapok is bekerülhettek a rendszerbe.
A Transparency példaként említette a 14 milliárd forintos állami kötelezettségvállalással működő Solva V Magántőkealapot, amelyhez két pénzintézettől eltérő tulajdonosi adatok érkeztek. A NAV szerint a megjelenített név- és címadatok alapján nem állapítható meg, melyik változat helyes.
Közpénz, korlátozott ellenőrzés
A tulajdonosi adatok jelentősége túlmutat az alapok belső működésén. A Magyar Fejlesztési Bank és más állami szereplők az elmúlt években százmilliárdokat helyeztek el ezekben a konstrukciókban, miközben a magánbefektetők kiléte, illetve a döntéshozókhoz fűződő kapcsolatuk gyakran nem volt nyilvánosan megismerhető.
A Transparency korábbi vizsgálata öt, a Baross Gábor Tőkeprogramból finanszírozott alap esetében összesen 281,2 milliárd forintos állami kötelezettségvállalást elemzett. A szervezet szerint több konstrukciónál az állam biztosította a tőke nagyobb részét, miközben csak kisebbségi szavazati jogot kapott. Az ügyben a civil szervezet feljelentést tett, és az Állami Számvevőszék vizsgálatát is kezdeményezte.
A most feltárt hiányosságok miatt azt is tisztázni kell, hogy az érintett bankok nem teljesítették-e az adatszolgáltatási kötelezettségüket, vagy a továbbított információk a központi rendszerben váltak elérhetetlenné.
Források: HVG, Transparency International Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 2026. évi XVIII. törvény
