Három, lakhatási, önkormányzati és rendészeti kérdéseket érintő törvénymódosítás miatt fordult az Alkotmánybírósághoz a Fidesz és a KDNP. A pénteken bejelentett indítványok egyike közvetlenül az ország településeinek választott vezetőit, így a hajdú-bihari önkormányzatokat is érinti.
A frakciószövetség az Otthon Start Programhoz kapcsolódó építési szabályok módosítását, a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök illetményét, illetve költségtérítését érintő változtatásokat, továbbá a Terrorelhárítási Központ és az Országgyűlési Őrség feladatainak rendőrséghez telepítését támadta meg.
Az önkormányzati változás Hajdú-Bihart is érinti
A Fidesz–KDNP közleménye szerint a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök juttatásainak befagyasztása, csökkentése, valamint költségtérítésük elvonása jogbiztonsági és egyenlőségi aggályokat vet fel. Az ellenzéki pártok álláspontja szerint a szabályozás a helyi közösségek önrendelkezését és választott vezetőik munkáját is befolyásolja.
Ez a része az alkotmánybírósági eljárásnak Berettyóújfalu és Hajdú-Bihar más települései szempontjából is jelentős: a kifogásolt rendelkezések nem egyetlen önkormányzatra vonatkoznak, hanem országosan szabályozzák a települési és vármegyei vezetők juttatásait.
Az Otthon Start szabályait is vitatják
A második indítvány a magyar építészetről szóló törvény módosítását érinti. A Fidesz és a KDNP értelmezése szerint az új előírások akadályozhatják az Otthon Start Programhoz kötődő kiemelt beruházások engedélyezését, és lehetőséget teremtenek folyamatban lévő építési eljárások felfüggesztésére.
A pártok azt állítják, hogy a változtatás hátrányosan érintheti az első lakásukat megvásárló fiatalokat és családokat. Ennek alkotmányosságáról azonban nem a kezdeményezők, hanem az Alkotmánybíróság dönthet.
A rendészeti átalakítás is a testület elé került
A harmadik beadvány a TEK és az Országgyűlési Őrség önállóságának megszüntetését, illetve feladataik rendőrséghez telepítését kifogásolja. A Fidesz–KDNP szerint az Országgyűlés biztonságának végrehajtó hatalom alá rendelése felveti a törvényhozás intézményi önállóságának kérdését.
Az utólagos normakontroll során az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy a már elfogadott jogszabályok összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel. Ilyen eljárást többek között a kormány, az országgyűlési képviselők legalább egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa kezdeményezhet.
Források: 24.hu, MTI; Alkotmánybíróság; Magyarország Alaptörvénye – Nemzeti Jogszabálytár
