Orbán Viktor akkori miniszterelnök utasítására indíthatták el az ukrán pénzszállítók elfogását – ezt állítja Fürcht Pál volt főügyész a kedden nyilvánosságra hozott levelében. A márciusi akció során hét ukrán állampolgárt fogtak el, járműveikből pedig több mint 27 milliárd forint értékű valutát és aranyat foglaltak le.
Fürcht szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség ügyészei az addig összegyűjtött bizonyítékok alapján 2026 májusában arra jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvoj-ügyet politikai célból hozták létre. Állítása szerint erről őt is tájékoztatták, ő pedig jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetőinek.
A volt főügyész azt írta: a nyomozás akkori állása alapján Orbán Viktor március 3-án adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy két nappal később fogják el a pénzszállítókat. Fürcht közlése szerint a szolgálat március 4-én ügyészségi vezetőkkel egyeztetett, a feljelentés pedig másnap néhány óra alatt eljutott a nyomozó hatósághoz. Ezek Fürcht állításai, jogerős hatósági vagy bírósági döntés nem mondta ki Orbán Viktor felelősségét.
Súlyos állítások a fogva tartásról
A hét ukrán állampolgárt március 5-én, az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén állították meg. Az Ausztriából Ukrajnába tartó két páncélozott jármű 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított.
Fürcht levelében azt állította, hogy az elfogott embereket megbilincselték, csuklyát húztak a fejükre, egyiküket pedig levetkőztették. Beszámolója szerint egy fogvatartott ismeretlen eredetű szert kapott, majd rosszul lett és kórházi ellátásra szorult. A volt főügyész azt is közölte, hogy az ukránok ügyvédje és diplomáciai képviselője nem találkozhatott velük, kihallgatásukba pedig titkosszolgálati munkatársak is bekapcsolódtak.
Az ukrán pénzszállítók korábbi vallomásaikban szintén arról beszéltek, hogy hosszú ideig bilincsben tartották és ügyvédi segítség nélkül hallgatták ki őket. A bánásmód és az intézkedés jogszerűsége miatt külön büntetőeljárás indult; ebben Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját gyanúsítottként hallgatták ki.
A pénzmosási nyomozást megszüntették
A pénzszállítók ügyvédje, az ukrán Oscsadbank, valamint a küldeményt átadó osztrák Raiffeisen álláspontja szerint szabályos, engedélyezett bankközi szállítás történt. A lefoglalt vagyont májusban visszaadták az ukrán félnek, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága pedig augusztusban bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzszállítók ellen pénzmosás gyanújával folytatott nyomozást.
Fürcht Pál júniusban távozott a Központi Nyomozó Főügyészség éléről. Lemondását az aranykonvoj-ügyben kialakult szakmai konfliktussal és politikailag érzékeny nyomozások állítólagos befolyásolásával indokolta. A Legfőbb Ügyészség korábban valótlannak nevezte a volt főügyész több állítását, szeptemberben pedig fegyelmi eljárást indított vele szemben.
Az ukrán pénzszállítók jogi képviselője Fürcht közlései alapján hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Az ügyet a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja.
A Fidesz is reagált
A Fidesz közleményében nem tért ki külön Fürcht időrendre és ügyészségi egyeztetésekre vonatkozó állításaira. A párt azt közölte, hogy az Orbán-kormány idején a hatóságok az „ukrán maffia” magyarországi pénzszállításainak vetettek véget, ezért szerintük az akció résztvevői elismerést érdemelnek. A közlemény bizonyítékok bemutatása nélkül ukrán érdekeket szolgáló, állami szervekbe beépült emberekről is írt.
Az ügy közben a legfőbb ügyész megválasztását is befolyásolta. Baka András köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szeptember 28-án leszavazta az Országgyűlés. A jelölt testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjeként szerepet kapott az elfogott ukránok idegenrendészeti ügyeinek intézésében. Baka közölte: a családi kapcsolatról a jelöléskor tudott, de Szathmáryt továbbra is alkalmasnak tartotta a tisztségre.
Források: Telex, Telex – az ukrán pénzszállítók képviselőjének feljelentése, Országgyűlés, Euronews, Index
