Az ukrán pénzszállítók márciusi elfogása után, az áprilisi országgyűlési választást követően a Belügyminisztériumban több egyeztetést is tartottak az ügy jogi következményeiről – írta a Telex. A lap szerint a találkozókon a fogva tartás egy szakaszának jogi megítélése is téma volt.
Az úgynevezett aranykonvoj-ügy 2026. március 5-én kezdődött: a Terrorelhárítási Központ munkatársai az M0-s autóút alacska-pihenőhelyén állítottak meg két ukrán pénzszállító járművet. A Központi Nyomozó Főügyészség júliusi közleménye szerint hét ukrán állampolgárt állítottak elő, majd a nyomozásban Hajdu János, a TEK akkori főigazgatója ellen emeltek gyanút a személyi szabadság megsértésének bűntette miatt.
A Telex most arról számolt be, hogy a választások utáni belügyminisztériumi tanácskozásokon Szathmáry Zoltán testvére – aki akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi főosztályát vezette – és Kovács András, Hajdu János korábbi helyettese is részt vett. A lap egy ügyészségi feljegyzésre hivatkozva azt írta: az egyik megbeszélésen Hajdu János állítólag arra utalt, hogy az akció elrendelése politikai döntés lehetett.
Ez az állítás a nyilvánosan ismert hivatalos ügyészségi közleményben nem szerepel. A nyomozó ügyészség júliusi tájékoztatása ugyanakkor részletesen leírta, hogy az akkor rendelkezésre álló adatok szerint az előállított személyek nem kerültek büntetőeljárás hatálya alá, a TEK őrizete mégis folytatódott.
Az ügy országos jelentőségű, mert a TEK, a NAV és a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe is felmerült a pénzszállítók feltartóztatásával összefüggésben. A friss sajtóértesülések alapján a korábbi akció hátterének és az egyes döntések felelőseinek tisztázása továbbra is folyamatban van.
Források: Telex, Központi Nyomozó Főügyészség
