60 éve született Pálfi István

A Fidesz helyi szervezetének vezetőjéből Berettyóújfalu alpolgármestere, országgyűlési képviselő, majd európai parlamenti képviselő lett. Rövid életének egyik legfontosabb témája végig ugyanaz maradt: hogyan lehet a vidéki és határ menti térségeknek valódi fejlődési lehetőséget teremteni.

Van ebben valami igazán bihari. Miközben a politika rendszerint Budapest felé húzza az embert, Pálfi István pályája csúcsán sem szakadt el Berettyóújfalutól. Brüsszelbe és Strasbourgba járt dolgozni, de otthon maradt Biharban.

Egy berettyóújfalui fiúból európai politikus

Pálfi István 1966. szeptember 23-án született Berettyóújfaluban. Középiskolai tanulmányait a helyi Arany János Gimnáziumban végezte, ahol 1985-ben érettségizett.

1986 és 1992 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakán tanult. Később a Pécsi Tudományegyetemen humánmenedzsment területen is szerzett végzettséget.

Politikai pályája előtt az idegenforgalomban dolgozott, majd felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozást vezetett. Később egy kereskedelmi cég ügyvezető-tulajdonosa is lett. Ez a háttér azért érdekes, mert Pálfi későbbi politikai tevékenységében a gazdasági, humán- és regionális fejlesztési kérdések egyszerre jelentek meg.

1993-tól már alakította Berettyóújfalu közéletét

Pálfi István 1993-tól vezette a Fidesz berettyóújfalui helyi szervezetét. Politikai pályája helyben indult, és nem sokkal később már a város vezetésében is szerepet kapott.

1998 és 2002 között Berettyóújfalu alpolgármestere volt. Ezzel párhuzamosan a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte.

1999 és 2002 között az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Humánerőforrás Bizottságának elnöke volt. Ez a korszak már előrevetítette azt az irányt, amely később európai parlamenti munkájának egyik központi eleme lett: a régiófejlesztést és a határ menti térségek felzárkóztatását.

A PHARE-programokhoz kapcsolódó regionális fejlesztési munkában is szerepet vállalt. Mire Brüsszelbe került, tehát nem kívülről érkezett az uniós regionális politika világába: már évekkel korábban a térségi fejlesztés kérdéseivel foglalkozott.

2002: országgyűlési képviselő

A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz Hajdú-Bihar megyei listájáról szerzett mandátumot. 2002 májusától országgyűlési képviselőként dolgozott.

A Parlamentben a Szociális és Családügyi Bizottság tagja lett, emellett az ellenőrző albizottság elnöki tisztségét is betöltötte.

Országgyűlési munkája újabb lépcsőfokot jelentett a helyi politika és az európai szerepvállalás között. A korábban önkormányzati és regionális szinten kezelt kérdések ekkor már országos döntéshozatali szintre kerültek.

2004: irány Brüsszel

2004-ben, Magyarország első európai parlamenti választásán a Fidesz listájáról szerzett mandátumot. Az Európai Parlamentben a Néppárt frakciójának tagja lett.

Pálfi István a Regionális Fejlesztési Bizottságban dolgozott, emellett költségvetési és ellenőrzési kérdésekkel is foglalkozott. Részt vett az Európai Unió és Ukrajna közötti parlamenti együttműködésben, valamint az EU–Oroszország kapcsolatokkal foglalkozó delegáció munkájában is.

Brüsszelből is bihari szemmel

Egy 2005-ben készült portré szerint Pálfi István családjával továbbra is Berettyóújfaluban élt, és innen járt rendszeresen Brüsszelbe és Strasbourgba.

Ez ma talán természetesnek tűnik, akkor azonban meglehetősen szokatlan kép volt. Egy európai parlamenti képviselő, aki nem költözött el a fővárosba, hanem megtartotta vidéki otthonát, és onnan dolgozott Európában.

Politikai tevékenységében különösen fontosak voltak a határ menti térségek. Bihar sajátos helyzete – az országhatár közelsége, a vidéki infrastruktúra, a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés és a határon átnyúló kapcsolatok – nem elméleti kérdés volt számára.

Az EGTC és a határokon átnyúló együttműködés

Pálfi István nevéhez elsősorban a határon átnyúló regionális együttműködések egyik fontos európai keretének kialakításában való részvétel kapcsolódik.

Az úgynevezett EGTC, vagyis az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás olyan jogi forma, amely lehetővé teszi, hogy különböző európai országok helyi és regionális szereplői közösen működtessenek határokon átívelő programokat és intézményi együttműködéseket.

Az ehhez szükséges uniós jogi keretet a 1082/2006/EK rendelet teremtette meg. A későbbi magyar hivatalos megemlékezések szerint Pálfi István részt vett az EGTC-rendelet előkészítésében, szövegezésében és elfogadtatásának folyamatában.

Ez különösen érdekes örökség egy olyan politikustól, aki egy határ menti magyar városban nőtt fel.

Ahol korábban a határ elsősorban elválasztott, ott ő egyre inkább azt kereste, hogyan lehet ugyanazt a határt együttműködési térséggé változtatni.

Hét Határ: együttműködés a Kárpát-medencében

2005 decemberében megalakult a Hét Határ, Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében. Az együttműködés létrehozásában Pálfi István kezdeményező szerepet vállalt, és a szervezet első elnöke is ő lett.

A cél a határ menti önkormányzatok kapcsolatainak erősítése, a közös fejlesztések ösztönzése, a régiók versenyképességének javítása és az európai uniós lehetőségek jobb kihasználása volt.

Ma már különösen érdekes visszanézni erre a kezdeményezésre. Az európai integráció egyik fontos változása éppen az lett, hogy egyre több helyi ügyet nem kizárólag országos szinten próbáltak kezelni.

Pálfi István politikai gondolkodásának egyik fontos eleme az volt, hogy a határ menti települések ne pusztán földrajzi perifériaként jelenjenek meg, hanem együttműködő térségként.

2006. július 15.:

Mindössze 39 éves volt.

A korabeli híradások szerint hosszú, súlyos betegség után hunyt el. Európai parlamenti mandátumából még csak két év telt el, amikor megszakadt a pályája.

A dátum történelmi szempontból is különös. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006. július 5-én fogadta el az EGTC-rendeletet, amelynek előkészítésében Pálfi István a későbbi hivatalos megemlékezések szerint szerepet vállalt. Az a jogi keret, amelyért dolgozott, éppen megszületett, ő azonban már nem láthatta, hogyan válik mindez gyakorlattá.

Nem ért véget a történet a halálával

Talán ez Pálfi István életének egyik legfontosabb része: a neve nem egyszerűen egy sírfeliraton vagy régi politikai dokumentumokon maradt fenn.

A magyar állam 2010-ben emlékérmet és elismerést alapított a tiszteletére. A később Pálfi István-díjként ismertté vált elismerés a regionális és határon átnyúló együttműködésben végzett kiemelkedő munkához kapcsolódik.

A neve emellett a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány ösztöndíjprogramjában is tovább él. A program olyan fiatal kutatók és szakemberek támogatására irányul, akik a területfejlesztés, az európai regionális együttműködés és az EGTC/ETT-rendszer kérdéseivel foglalkoznak.

Ez már túlmutat az egyszerű emlékezésen. Egy politikus nevét akkor őrzi igazán egy közösség, ha az valamiféle mai munkához, tudáshoz vagy intézményhez is kapcsolódik.

És mit hagyott Berettyóújfalura?

Pálfi István története helyi szemmel talán azért érdekes különösen, mert a karrierje ellenére soha nem vált egyszerűen „budapesti politikussá”.

Berettyóújfaluból indult, itt épített politikai kapcsolatokat, itt lett alpolgármester, innen jutott el az Országgyűlésbe, majd az Európai Parlamentbe.

És közben végig ott maradt a gondolat, hogy egy vidéki város és egy határ menti térség problémái európai ügyek is lehetnek.

Lehet vitatkozni Pálfi István politikai örökségének egyes elemeiről – hiszen egy pártpolitikai pályát befutott közéleti szereplőről beszélünk. A dokumentálható életút azonban ennél konkrétabb dolgokat mutat.

Önkormányzati munkát, regionális fejlesztést, európai parlamenti szerepvállalást, határ menti együttműködést és olyan intézményi örökséget, amely évtizedekkel később is létezik.

A csarnok, amely ma is viseli a nevét

Pálfi István emléke Berettyóújfaluban nem csupán régi újságcikkekben, díjakban és történeti dokumentumokban él tovább. Van egy hely a városban, ahová ma is nap mint nap belépnek az emberek, és amelynek a neve egykori alpolgármesterét, országgyűlési és európai parlamenti képviselőjét idézi: a Pálfi István Rendezvénycsarnok.

Egy olyan csarnok, ahol ma gyerekek, sportolók, szurkolók és rendezvények résztvevői fordulnak meg. A név pedig közben csendben teszi a dolgát: újra és újra kimondatja, ki volt Pálfi István.