Berettyóújfalu története jóval régebbre nyúlik vissza, mint a városi cím. A Berettyó mentén már az őskorban is éltek emberek, ennek egyik legfontosabb emléke a herpályi régészeti lelőhely.

A középkorban több település létezett a mai város területén. Közülük Herpály volt az egyik legjelentősebb, miközben az Újfalu nevű település is egyre fontosabbá vált.

A település fejlődését jól mutatja, hogy 1481-ben Mátyás király vásártartási jogot adott Újfalunak. Ez már akkor is komoly kereskedelmi szerepet jelentett.

Hajdúk, háborúk és újrakezdések

A XVI–XVII. század háborúi súlyosan érintették a térséget. Herpály elpusztult, a környék településeit pedig többször feldúlták.

1608-ban Báthory Gábor hajdúkat telepített Újfaluba, ami új fejezetet nyitott a település történetében. A hajdúk letelepedése megerősítette Újfalu társadalmi és gazdasági helyzetét.

A következő évtizedekben azonban újabb pusztítások következtek. A települést többször feldúlták, 1693-ban pedig a visszatérő törökök felégették.

Berettyóújfalu azonban újra és újra újjáépült.

Talán ez az egyik legjellemzőbb motívuma a város történetének: amikor elpusztult, mindig újra felépült.

A vasút és a fejlődés

A XIX. században új korszak kezdődött. A Berettyó szabályozása, a mocsarak lecsapolása és a közlekedés fejlődése alapjaiban változtatta meg a környéket.

A legnagyobb változást a vasút megjelenése hozta. Berettyóújfalu bekapcsolódott az országos és nemzetközi közlekedési hálózatba, fejlődött a kereskedelem, az ipar és a közigazgatás.

A XIX. század végére már egyértelműen térségi központtá vált. Iskolák, hivatalok, üzletek és különböző intézmények működtek itt.

A település egyre inkább városias képet mutatott – csak éppen még nem volt város.

Trianon után Berettyóújfalu lett Bihar központja

Az első világháború után újabb történelmi fordulat következett.

Trianon miatt Nagyvárad Romániához került, így a Magyarországon maradt Bihar vármegye új központot kapott.

Ez lett Berettyóújfalu.

1920 és 1940 között, majd 1944 és 1950 között ismét Bihar vármegye székhelye volt.

A megyeszékhelyi szerep hatalmas fejlődést hozott. Új közintézmények, iskolák, utak és egyéb létesítmények épültek, a település pedig egyre inkább valódi városi központként működött.

Van ebben némi történelmi különlegesség: Berettyóújfalu egy ideig megyeszékhely volt, miközben hivatalosan továbbra is nagyközségnek számított.

Háború, veszteség, újrakezdés

A második világháború azonban súlyos tragédiát hozott.

Berettyóújfalu jelentős zsidó közösséggel rendelkezett, amely évszázadokon át fontos része volt a település életének. 1944-ben a helyi zsidóságot gettóba zárták, majd deportálták. A közösség nagy része nem tért vissza.

A háború után ismét az újjáépítés következett.

1950-ben létrejött Hajdú-Bihar megye, Berettyóújfalu pedig elveszítette megyeszékhelyi szerepét. A település azonban továbbra is fontos bihari közigazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi központ maradt.

A hetvenes években már csak a városi cím hiányzott

Az 1960-as és 1970-es években felgyorsult a fejlődés. Új üzemek, lakóterületek, intézmények és közművek épültek.

1970-ben Berettyószentmártont is Berettyóújfaluhoz csatolták.

A település ekkor már több tízezer ember életét befolyásoló térségi központként működött. Kórháza, iskolái, üzemei és szolgáltatásai a környező települések lakóit is kiszolgálták.

A városi rang tulajdonképpen már csak a hivatalos elismerés volt.

1978. október 6.

A döntés végül megszületett.

1978. október 6-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 19/1978. NET határozat, amely Berettyóújfalut várossá nyilvánította.

A határozat indoklása szerint a település Hajdú-Bihar megye délkeleti, bihari részének hagyományos központja volt.

A városi rang azonban csak 1979. január 1-jén lépett hatályba:
Kukkantsd meg az akkori Hajdú-Bihari Napló újság bejelentését!

Január 3-án ünnepi tanácsülésen adták át a városi oklevelet. A dokumentumot Kállai Gyula, Berettyóújfalu szülötte adta át.

Ezzel egy több évszázados fejlődési folyamat kapott hivatalos nevet.

Berettyóújfalu város lett.

48 évvel később

Ma már természetesnek tűnik, hogy Berettyóújfalut városként emlegetjük. Pedig a cím mögött több évszázadnyi történelem van.

Őskori települések, középkori falvak, hajdúk, háborúk, pusztítások, újjáépítések, vasút, megyeszékhelyi múlt, világháború, iparosítás és rendszerváltás – mind hozzátettek valamit ahhoz a településhez, amelyet ma Berettyóújfalu néven ismerünk.

1978-ban hivatalosan is város lett.