Mi történt 1956 októberében?
Az 1956-os forradalom előzményei a második világháború utáni kommunista diktatúrához, a politikai elnyomáshoz, a szovjet befolyáshoz és a mindennapi élet nehézségeihez vezettek vissza. A lakosság egyre nagyobb része követelt változásokat, politikai szabadságot és nemzeti önrendelkezést.
1956. október 23-án Budapesten egyetemi hallgatók tüntetése indította el az eseményeket. A résztvevők demokratikus reformokat, sajtószabadságot és a szovjet csapatok kivonását követelték. A tüntetés estére fegyveres felkeléssé alakult, miután a hatalom fegyveres erői felléptek a demonstrálók ellen.
A következő napokban a forradalom az ország számos településére átterjedt. Munkástanácsok és forradalmi bizottságok alakultak, több helyen eltávolították a kommunista rendszer jelképeit, és új helyi vezetést szerveztek.
A politikai változások reménye azonban rövid életűnek bizonyult. 1956. november 4-én a Szovjetunió nagyszabású katonai támadást indított Magyarország ellen, és megkezdődött a forradalom fegyveres leverése. A harcokat a következő hetekben ellenállás, letartóztatások és megtorlások követték.
Berettyóújfalu: megmozdult a város
Berettyóújfaluban a budapesti eseményeket követő harmadik napon, 1956. október 26-án váltak tömegessé a forradalmi megmozdulások.
A helyi események egyik meghatározó alakja Gaál János, valamint Csóra József volt. Vezetésükkel a lakosok eltávolították vagy lefestették a középületeken látható vörös csillagokat, amelyek a kommunista hatalom jelképeinek számítottak.
A tömeg a református templom környékén gyülekezett, majd a pártbizottság épületéhez vonult. Itt kivágták az épület zászlajából a Rákosi-korszak címerét. A főtéren a szovjet emlékmű ledöntésével is megpróbálkoztak, de ez nem sikerült.
A Bihari Múzeum történeti összefoglalója szerint a tömeg létszáma ekkorra megközelítette a 800–1000 főt.
A helyzet a határőrlaktanyánál vált különösen feszültté. A tüntetők azt követelték a parancsnoktól, hogy a katonák ne avatkozzanak be a forradalmi eseményekbe. A parancsnok riadót rendelt el, és sortűzre is készültek, ám a honvédek és a tisztek többsége a forradalom mellé állt, így a fegyveres összecsapást sikerült elkerülni.
Új vezetés alakult a településen
Október 27-én megalakult a községi és a járási forradalmi bizottmány. A községi testület elnöke Balogh József kovácsmester, a járási bizottmányé pedig dr. Dubay Miklós orvos lett.
A bizottmányok célja a helyi közélet megszervezése, a rend fenntartása és a békés átalakulás biztosítása volt. Munkájukhoz tizenöt munkástanács is csatlakozott.
Berettyóújfaluban a forradalom napjai vérontás nélkül teltek. A kialakuló új helyi rendet azonban a szovjet katonai beavatkozás és a forradalom leverése megszakította.
A forradalom után jött a megtorlás
A szabadságért kiálló berettyóújfaluiak közül sokan súlyos következményekkel szembesültek. A letartóztatások 1957 márciusában kezdődtek, és a résztvevőket bíróság elé állították. A Bihari Múzeum adatai szerint Berettyóújfaluban 17 forradalmárt ítéltek el; a legsúlyosabb büntetést dr. Dubay Miklós kapta, akit mintegy kilenc év börtönre ítéltek. Csóra József négy év szabadságvesztést kapott.
A megtorlás nemcsak börtönbüntetéseket jelentett. Embereket távolítottak el munkahelyükről, és az 1956-os szerepvállalás a családtagok későbbi lehetőségeire, akár a továbbtanulásra is hatással lehetett.
A helyi emlékezet egyik tragikus alakja Gaál János, aki a forradalomban betöltött szerepe után a megtorlás során elszenvedett súlyos bántalmazások következtében vesztette életét.
Miért fontos ma is emlékezni 1956-ra?
Az 1956-os forradalom egyszerre volt országos szabadságküzdelem és helyi közösségek története. Berettyóújfalu példája megmutatja, hogy a történelmi változások nem kizárólag Budapesten történtek: a vidéki települések lakói is felléptek a diktatúra ellen, és megpróbálták saját kezükbe venni a közösségük jövőjét.
Az emlékezés ezért nem csupán a fővárosi harcokról szól. Azokról az emberekről is szól, akik egy bihari kisvárosban vállalták a kockázatot, hogy kiálljanak a szabadságért, majd sokan közülük a következő években fizettek ezért súlyos árat.
Az 1956-os forradalom üzenete Berettyóújfalu történetében is világos: a szabadságért folytatott küzdelem a helyi közösségek életében is történelmet formált.
Források: Bihari Múzeum – Az 1956-os forradalom Biharban; Husvéth András: Berettyóújfalu az 1956-os forradalom időszakában; HAON – Így zajlott az 1956-os forradalom Berettyóújfaluban.
